Helyi értéktár

Lőkösháza Helyi Értéktára 2012-ben jött létre. A helyi értéktárban jelenleg 11 darab helyi érték található.

1.) VÁSÁRHELYI-BRÉDA KASTÉLY 2012. óta helyi épített természeti érték

Az épület hosszú évekig állt lakatlanul. A felújítása után kulturális látogatóközpontként működik, mint turisztikai látványosság. A csodálatos környezetben elhelyezkedő kastély homlokzatán minden este, naplemente után egyedülálló fényfestészeti produkció kerül bemutatásra. A kastélyt körülvevő ősparkban megtartott rendezvények és esküvők elegáns és felejthetetlen emlékekké válhatnak, ezáltal 2016-ban megkapta a Békés Megye legjobb esküvői helyszíne neves szakmai elismerést. Az épületben megtekinthető számos érdekesség, mint például a kupolateremben elhelyezkedő Foucault-inga mely felett 15 méter magasságban látható az egyedi kupolafestészeti bemutató is. A szobákban megelevenedik a kastély-és a családtörténet is, valamint a látogatók betekintést nyerhetnek az uradalmi élet mindennapjaiba. A látogatótérben több makett lett elhelyezve. Interaktív installáció valamint 3D-vetítés szemlélteti a kastély felújításának munkálatait. Számos a kastély korára jellemző bútorok és berendezési tárgyak tekinthetőek meg. A pincében helyezkedik el a hungarikumközpont amely Békés megye nemzetközileg ismert értékeit, büszkeségeit mutatja be. A kastély területén található egy étterem és rendezvénysátor is ami alkalmas rendezvények, lebonyolítására. A kastélyban konferencia terem, kávézó, ajándékbolt és cukrászda is várja a látogatókat.

Elérhetőségek:

  • 5743, Lőkösháza Bréda major
  • (30) 206 22-22
  • braunattila@gmail.com
  • bredakastely.hu

2.) LŐKÖSHÁZI KENYÉR 2012. óta helyi gasztronómiai érték

Viszokai György ötlete volt és 1938-ban nyitotta meg a család első pékségét Nagyvárad központjában a Sebes-körös partján. A bombázások miatt azonban megsemmisült az épület. Így családjával együtt Lőkösházára költözött és 1946-ban már üzemelt a saját kezűleg épített kis pékség a településen élők nagy örömére. Nyugdíjba vonulása után fia, Viszokai János folytatta a vállalkozást. Viszokai János elhalálozása után pedig fiai vették át a vállalkozást. A pékség megalakulása óta rengeteg díjat nyert és országosan is el ismerték. Ez már egy harmadik generációs vállalkozás. A legfontosabb elismerést 2024-ben Vármegyei Prima Primissima díjat kapott a vállalkozó: Viszokai Bertold. A település hagyománya, hogy minden évben Augusztusban a Falunapon fel szentelik a Lőkösházi Kenyeret. A kenyér Ősi magyar, apáról fiúra szálló recept alapján készül. Tartósítószert nem tartalmaz, mégis, a kovászos technológiának köszönhetően napokig eltartható és nem morzsálódik. Kellemes ízhatása miatt a legtöbb élelmiszerrel jól harmonizál. A kiváló minőségű liszt megfelelő keverési arányától jó élettani hatással bír, könnyen emészthető. Bélzete tartalmas nem felfújt, ezért kevéssel jól lehet lakni. Külseje ropogós, fényes a hagyományos téglakemence roppant jó tulajdonságai miatt. Kétkezi munkával gyártják, ezért szakavatott szemek meg tudják állapítani melyik kenyeret, melyik pék készítette. A pékség fő profilja a kenyér, de emellett péksütemények is készülnek. A helyi pékségben heti két alkalommal forró kenyér vásárolható meg.

Elérhetőségek:

3.) CORVUS-KORA RÓBERT képzőművész munkássága 2012. óta helyi kulturális érték

Corvus-Kora Róbert gyermekkora óta Lőkösházán él és alkot. Első nagy sikere 16 éves korában Budapesten volt, ahol egyik képét oklevéllel jutalmazták. Nagy hatással volt rá a reneszánsz művészet és a németalföldi 17.századi művészek, szeretett volna úgy festeni ahogyan ők. Több köztéri szobrot és emlékművet készített márványból és mészkőből.Mindig is imádta a monumentális életnagyságú ábrázolást, ezért úgy döntött, hogy az 1996-os Magyar Millecentenáriumra fest egy 9×4,5 méteres panorámaképet. A Honfoglaló Magyarokról, akik vadászatra indulnak.

  • 2000-re, Államalapításunk Milleniumára elkészítette az István megkoronázása , a körmenet című, ismét 9×4,5 méteres panorámafestményét, amit a kanadai Vancouverben is bemutatták.
  • 2008-ra Hunyadi Mátyás Királlyá választásának 550. évfordulójára, a reneszánsz évére ismét készített egy 9×4,5 méteres panorámafestményt, melynek címe: Az ifjú Hunyadi Mátyás Budára érkezik. A királyválasztás.
  • 2011 februárjában elkészült a negyedik 9×4,5 méteres panorámafestménye, témája a Holokauszt. A Holokauszt áldozatainak emlékére.
  • 2013 februárjában elkészült ötödik 9×4,5 méteres panorámafestménye, az Ókori görög kultúra, demokrácia Periklész idején, közel 2500 éve.
  • 2015-ben készítette el hatodik 9×4,5 méteres panorámafestményét, mely a Római Birodalom 12 évszázadának négy ciklusát mutatja be egy kompozícióban. 250 év etruszk királyság, 500 év köztársaság, 350 év Caesar-kor, 120 év kereszténység.
  • 2017-ben elkészült a hetedig 9×4,5 méteres panorámafestmény, amelynek címe: GOLGOTA
  • 2020-ban ismét elkészült egy 9×4,5 méteres panorámafestmény, mely már a nyolcadik. Címe: Hajótörés.
  • A Trianoni Békediktátum 100.évfordulójára.
  • 2023-ban készítette el a kilencedik 9×4,5 méteres panorámaképet, melynek címe: Atilla, a Hun.

Jövőbeni terve: még egy 9×4,5 méteres képet alkotni és egy körtermet építeni, otthont adva a festményeknek. Az épület a világon egyedülálló lesz, hisz olyan körterem, melyben tíz különböző témát feldolgozó panorámakép lesz, még nincs a világon.

A képzőművész rendszeresen támogatja Lőkösházát. Alkotásai a Község közterületeit és épületbelsőit díszítik, mint például a Szent István – szobor , a templom előtti kereszt, a Trianoni  emlékmű, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére készített emlékmű. Gávai Gaál Jenő és Májer Tibor Frigyes emlékére is emelt szobrot. A helyi temetőben elhelyezett urnafal és a feszületet is az ő érdeme. A Művelődési házat és a Polgármesteri hivatalt pedig a festményei díszítik.

Kilencedik panorámaképe megtekinthető a Lőkösházi Művelődési házban, előre egyeztetett időpontban. Időpont kérhető a művésztől tárlatvezetés céljából.

Elérhetőségek:

4.) KOVÁCS KÁROLYNÉ CUKORBÓL KÉSZÜLT VIRÁGAI 2015. óta helyi kultúrális örökség

Kovács Károlyné 1957-ben született Lőkösházán, és azóta is itt él. Édesapja nyomdokaiba lépve Ő is szabó-varróként helyezkedett el és dolgozott Lőkösházán.Az első cukorvirágokat és azzal díszített tortákat hobbiból készítette, családjának és baráti társaságának. Ilyen úton jutottak el a képek településünk polgármesteréhez Szűcsné Gergely Györgyihez. Ő bíztatta hogy 2015-ben induljon a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum által meg hirdetett amatőr tortakészítő versenyen, ahol különdíjat kapott az „Unokám meséje” tortakompozíciója.A későbbiekben elvégzett egy cukorvirág készítő tanfolyamot is. Itt ismerkedett meg Doktor Zoltán Mestercukrásszal a Békés Vármegyei Culinary Team egyik tagjával.D. Zoltán felfigyelt a munkájára és 2016-ban fel kérte hogy készítsen virág díszeket az asztalukra az Erfurti Szakácsolimpiára.

2016-óta minden évben Ő készíti el Lőkösháza falunapi tortáját.

https://alfoldslow.hu/kovacs-karolyne-cukorviragai/

5.) LŐKÖSHÁZI FÁNK: 2016. óta helyi gasztronómiai érték.

Településünkön 1985-ben a Nyugdíjas Klubok kezdeményezték a Lőkösházi fánk sütését és azóta is folyamatosan végzik ezt a tevékenységet. Többször is részt vettek a Kisiratosi Falunapon valamint megyenapokon is. Készítenek fánkot Intézmények számára mint például az óvodának, iskolának, rendezvényekre, egyéb felkérésre és minden évben a Lőkösházi falunapra is, ami már hagyománnyá alakult. Ilyenkor 3000-4000 darab fánkot készítenek el. A Lőkösházi Fánk 2018-ban bemutatkozott a Békés megyei Nemzetiségi Napon is, ahol szintén óriási sikere volt. 2019-ben Lőkösháza Község Önkormányzat Helyi Értéktár Bizottsága a Vasutas és Községi Nyugdíjas Klub tagjai által készített Lőkösházi fánkot helyi értékké nyilvánította. Csak előzetes egyeztetést követően van lehetőség a gasztronómiai érték megkóstolására.

6.) FATIMAI SZENT SZŰZ TEMPLOM-  ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

A mai templom az eddigi szerény imaház helyett épült. A templomépítés a néhai polgármester Germán Géza kezdeményezése volt.Az építkezést támogatta a Szeged-Csanádi Egyházmegye és KissRigó László püspök. Az építést a lakosság is segítette, a Viszokai család egy 280 kilogrammos haranggal, Corvus-Kora Róbert két nagyméretű képet és egy ötméteres gránitkereszttel vette ki a részéta munkából. Az alapkőletételre 2007. október 13-án került sor. A kivitelezési munkálatok 2008 augusztusában kezdődtek meg. Az építkezés 2009.május végén zárult. A templomot 2009. augusztus 22-én szentelték fel.A felszentelés napján több száz ember gyűlt össze, akiknek legalább a fele be sem fért a templomba, így odakintről kihangosítón keresztül hallgatták a szentmisét.Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Nagy szerepet tölt be a Templom Lőkösháza lakosai életében. A katolikus hívek életében fontos a templom.

Itt keresztelik meg a gyermekeiket, itt lesznek elsőáldozók, itt bérmálkoznak, itt kötnek házasságot, itt ajánlják föl a szentmisét elhunyt szeretteikért. A templom mindenki otthona, minden vasárnap a találkozás helye. Templom nélkül nehezen alakulhat ki a keresztény közösségi élet.

Előzetes telefonos egyeztetéssel megtekinthető.

https://miserend.hu/templom/4924

7.) FATIMAI SZENT SZŰZ TEMPLOM FESTETT FAKAZETTÁI 2024. óta helyi kultúrális örökség

2019 júliusában történt egy megkeresés Áment Éva bútorfestő népművész egyik tanítványa, Földi László részéről, azzal a felajánlással, hogy a Békés vármegyei Népművészeti Egyesület Bútorfestő Szakosztálya elkészíti az Ózd városához tartozó Szentsimon Árpád-kori templomának XVII. században készült mennyezeti fakazettáinak másolatát. Ugyanakkor a művészek célul tűzték ki, hogy nem egyszerűen lemásolják az eredeti alkotásokat, hanem annak egyfajta feldolgozását fogják elkészíteni és ezzel is egyfajta szakrális – népművészeti hidat képeznek az Egri Főegyházmegye és a Szeged-Csanádi Egyházmegye között.A Bútorfestő Szakosztály alkotói a történelmi Magyarország különböző területeiről érkeztek. Az alkotók nevei külön egy táblán kerültek megörökítésre, amelyen a következő felirat olvasható:

,,Templomunk karzatára a kazettákat festette a Békés megyei Népművészeti Egyesület Bútorfestő Csoportja 2019-2021-ben. A motívumok a szentsimoni római katolikus templom XVII. századi festett mennyezetének feldolgozása. Az alkotók: Ament Éva, Bakó Mónika, Berecz Zsuzsa, Fazekas Lenke, Fodré Mária, Földi László, Hajdú Erzsébet, Hrabovszki Márta, Kádár Sándor, Kovács Ivánné,

Kudlák Ámin, Nagy Mária, Molnár Anikó, Morváné Éva, Oláh Erzsébet, Reiz Ágnes, Schneiderné Edit, Szabó Andrea, Szvákné Anna, Vincze Borbála és Vígh Krisztina.”

A festett fakazetta sorozat 36 darabból tevődik össze, amely két ütemben került átadásra: 12 db 2019 októberében és 24 db 2021 októberében.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Valódi értékmentes és átörökítés történt, hiszen a szentsimoni templom XVII. században készült festett fakazettái inspirálták az alkotókat arra, hogy egyfajta átdolgozott változatát jelenítsék meg a Lőkösházi katolikus templom kórus homlokzatának kazettáin.

Előzetes telefonos egyeztetéssel megtekinthető.

8.) BÍBORVÉG NÉPMŰVÉSZETI EGYESÜLET 2020. óta helyi kulturális érték

A hagyományok őrzése céljából megalakult a Bíborvég Népművészeti Alkotócsoport 2013. október 16.-án a könyvtárban, mely akkor 12 fővel indult Bogárné Szőke Erika, népi iparművész vezetésével. Heti egy alkalommal csütörtök délutánonként tartják a foglalkozásokat, ahol elsősorban a Békés megyei hímzésekkel, öltésekkel, de ezek mellett az elmúlt években 9 kárpát-medencei tájegység hímzéskultúrájával is meg ismerkedtek. Részt vettek a Kárpát – Medencei Népi Textil fesztiválon ami Békéscsabán került megrendezésre. Ahol 2. helyezést értek el.. A munkáik elismeréseként az Önkormányzat a helyi értéktárba választotta a csoportot. Nagyon sok helyi, megyei és országos kiállításon vettek részt, ahol több esetben díjazásban részesültek.  Két kiállításon is 2. helyezést értek el, ami nagy büszkeség a település számára.

https://lokoshaza.hu/intezmenyek/muvelodesi-haz/muvelodesi-haz-aktualis/942-biborveg-nepmuveszeti-alkotocsoport

https://alfoldslow.hu/beszelgetes-slezak-csongor-zsoltneval-a-lokoshaza-fejlodeseert-alapitvany-kuratoriumanak-elnokevel/

9.) KOTROCZÓ JÓZSEF DIORÁMA GYŰJTEMÉNYE 2022 óta helyi kulturális örökség

Magyarország legkisebb „Golgota” művek készítője Kotroczó József. 1926. 04. 17-én született.

A néprajzi Lexikon (383-384 oldal) szerint a 17-18. században olyan értékeket képviselt hogy az a hagyaték tárgyát képezte. A „Türelemüveg” alkotásai 0,5-1000 ml-es üvegekbe kiépített fafaragványokból álnak: kereszt, létra, kínoszlop, korbács. dárda, pallos, kalapács, szivacs) Készítése az emberi tűrőképesség és a lehetetlen határait súrolja.

A  fafaragvány eredeti színe a fehér (kanadai nyár) a lélek tisztaságát, a fadugó az örökké valóságot jelképezi. Kiállítása megtekinthető a Petőfi Sándor Közösségi Színtérben.

10.) GÁVAI GAÁL JENŐ 2023. óta helyi kulturális érték

Pusztagerendáson született 1846. szeptember 14.-én. Régi nemes család leszármazottja. Lőkösházán földbirtokkal rendelkező polihisztor és politikus volt, közgazdász, jogi és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos és műegyetemi tanár volt. 6 nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Gávai Gaál Jenő neve fontos szerepet tölt be több Békés vármegyei település életében, közöttük Lőkösháza életében is. Neki köszönhető, hogy az első világháborút lezáró Trianoni békediktátum elfogadását követően Elek, Lőkösháza, Geszt , Ártánd és Biharkeresztes nem került 1922-ben a román államhoz. Lőkösházán 2024-ben szobrot emeltek a tiszteletére és róla nevezték el a közterületet Gávai Gaál Jenő sétánynak, ahol az emlékmű helyet kapott.

11.) PÁSZTORPULISZKA 2024. óta helyi gasztronómiai érték  (román nyelven mámáligá)

A Lőkösházi románság hagyományos évszázadosnál nagyobb múltra visszatekinthető nemzeti eledele, de egészséges volta és kedvező élettani hatásai miatt az Amerika felfedezésével hódító útjára indult étel ma már a világ minden részén elterjedt. A kukoricaliszt és/vagy a kukoricadara alapú ételek gluténmentesek, de jótékony hatást gyakorolnak az emésztésre, csökkentik a pajzsmirigy problémákat, a vércukorszintszabályozásában, valamint az agyi és szívelégtelenség elkerülésében, az izomrostok erősítésében is bizonyított a kedvező szerepük.

Az elkészítése rendkívül egyszerű: a kukoricalisztet/darát tejben vagy sós vízben megfőzzük. A tej vagy a víz mennyiségétől függvényében híg, félkemény vagy kemény állagú lesz a puliszka. Fogyasztható köretként, készülhet juhtúrós, tejfölös ízesítéssel, kaporral és pirított szalonna darabkákkal megszórva. A lőkösházi románok előszeretettel fogyasztják töltött káposzta mellé, meleg tejjel vagy édességként mézzel, cukorral, fahéjjal, esetleg lekvárral ízesítve is.

A Lőkösházi Románok Egyesülete a hagyományos receptúrát a 2021 óta éves periodikával megszervezett román emlékestéken, valamint települési vagy nagyobb román nemzetiségi csoportokat megmozgató gasztronómiai rendezvényeken mutatják be.

A pásztorpuliszka nagy népszerűségnek örvend nem csak az idősebb, hanem a fiatalabb korosztály körében is. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Helyi és nagyobb közösséget megszólító például vármegyei román nemzetiségi gasztronómiai rendezvényeken is a lökösházi románsággal, illetve a Lőkösházi Románok Egyesületével kötik össze az ételt.

Csak előzetes egyeztetést követően van lehetőség a gasztronómiai érték megkóstolására.