Kisiratos település

Az egykori kelet-csanádi, ma nyugat romániai település, Kisiratos első írásos emléke  15. század első felből való. A török hódoltság alatt Kisiratos fokozatosan elnéptelenedett.

Újkori története 1818-ban kezdődik, amikor Aradtól 25km-re északnyugatra telepítették újjá Kisiratos néven. A mai kisiratosi lakosok ősei dohánykertészek voltak, elsősorban Szeged környékéről, de Nógrád megyéből is. A lakosság ma is őrzi a „ szögedies” nyelvjárást.

 

1968-ban kisiratost megfosztották a közigazgatási rangtól. A közeli Kürtöshöz tartozott 2004-ig, amikor a helyiek úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a sorsuk irányítását. Az önállósodás velejárója volt az infrastrukturális, gazdasági  és szellemi fellendülés. Elévülhetetlen érdeme volt mindenben az önállósodás utáni első polgármesternek, az addigi kürtösi alpolgármesternek, Almási Vince egykori iskolaigazgatónak, aki több mint 10 éve állt a község élén.  A kulturális rendezvények felkarolása, testvértelepülési kapcsolatok ápolása jellemezte ezt a korszakot. Jelenlenleg öt testvértelepüléssel tartják a kapcsolatot és működnek együtt.   Testvértelepüléseik Magyarországon:  a leg régebbi kapcsolatot Lőkösházával írták alá, majd  Dombiratos, Pusztaszabolcs, Úri -va kötötték meg, valamint Balony községgel  Csallóközből.

A közel 1700 lakos 90% magyar nemzetiségű, kevés kivételtől eltekintve római katolikus felekezetű. A központban magasló jelenlegi templom1880-ban készült el, és a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel.

Mindig a földművelés jelentette a fő foglalatosságot a ksiratosiak számára. Közel két és félezer hektáron gazdálkodnak, aminek nagyrésze szántóföld, a többi legelő. Kisiratos messze földön híres a gyümölcsfa-termesztésről is.

Az oktatás magyar nyelven zajlik, az első négyosztályos elemi iskola 1841-ben nyílt meg  a plébánia mellett. A Páter Godó Mihály Általános Iskolában jelenleg az előkészítő osztálytól nyolcadikig folyik a tanítás, és az iskola  szervezeti egységébe tartozik az óvodai.

A világosi fegyverletétel 160. évfordulóján, 2009-ben a központban avatták fel  Füredi Gábor békéscsabai  fafaragó, a Szent György Lovagrend tagjának kopjafakompzícióját, ez az 1848-1849-és magyar forradalom és szabadságharc egyetlen kisiratosi emlékműve.

Almási Bélának köszönheti a település a kultúrtörténeti jelentőségű létesítményét, a Tájházat is, A tájház udvarán található Almási Béla síremléke  és mellszobra.  Az Ő nevéhez kötődik  a Málta- ház, melynek alapkövét 1995-ben rakták le és azóta  működik.

A község szociális érzékenységét jelzi, hogy gyermekotthon is működik a településen: a dévai Szent Ferenc  Alapítvány Pio  Atya -házában főleg Arad megyei, nehézsorsú családok gyermekeiről gondoskodnak.  A településen nagy hangsúlyt fektetnek a kulturális örökség ápolására, hagyományok őrzésére, a népszokások gyakorlására.

A termálvizes strand a 80-as évek végén épült meg  három medencével, amely a környékbeliek kedvenc kikapcsolódási helye.

All for Joomla All for Webmasters

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Adatkezelési tájékoztató