Községünk, a valamivel kevesebb, mint 2000 lelket számláló település a Dél-békési térség szélén fekszik, közvetlenül az országhatár mellett, a Budapestet-Bukaresttel összekötő villamosított vasúti fővonal mentén, a Gyula-Battonya útvonal nyomvonalán, Kevermessel és Elekkel, a határ túloldalán pedig Kürtössel (Curtici) határos. Az 1949-től önálló kistelepülés az idők folyamán több közigazgatási egységhez tartozott, így 1000 és 1552 között Zaránd megyéhez, a török hódítások után 1552-től 1680-ig a temesvári vilajet, majd ezután 1790-ig Arad vármegye része volt a térség. Ezt követően II. József új szervezeti elképzeléseinek megfelelően egyesíti Csanád, Csongrád és Békés vármegyét. Az uralkodó halála után a térség ismét Arad vármegyéhez tartozik egészen 1850-ig, amikor ismét tíz évre Békés vármegye részévé válik. Az elkövetkezendő évek során ezek megismétlődtek, míg végül 1949. január elsejétől levált Elektől és lett önálló, 1954-től napjainkig is Békés megye része.

A címer pajzs alakú, 4 mezőre osztott. A bal felső mező sötétkék alapján sárga stilizált Anjou liliomot ábrázol, ami arra utal, hogy a lőkösházi puszták a középkorban az Anjou királyok birtokában voltak. A jobb felső mező piros hátterű, rajta két lábon álló stilizált oroszlán áll. A piros szín és az oroszlán az évszázadok harcait, háborúit jelképezi. A bal alsó mezőben, amely szintén piros hátterű, stilizált mozdony található, ami a község életében döntő szerepet játszó vasutat jelképezi. A jobb alsó zöld mezőben stilizált nap látható. A zöld szín és a nap a jó termőföldet és a kedvező éghajlatot jelképezi, ami az itt élő embereknek a legfontosabb megélhetési forrása. A pajzs felső része a múltat, alsó része a jelent jelképezi.

Lőkösháza község Békés megyében a magyar-román határtól karnyújtásnyira helyezkedik el. A települést a Gyulát Battonyával összekötő közúton közelíthetjük meg, Gyulától 30 km, Békéscsabától 40 km távolságra helyezkedik el. A település vasútállomása a Budapest-Bukarest vasúti fővonal mentén található, egyben vasúti határátkelőhely.